A háztartási hulladék sajnos még mindig nagyon sok esetben szelektálás nélkül végzi a kommunális gyűjtőkben, holott nem csak a bolygónkért tehetünk nagyon sokat, ha megfontoltan kezeljük a szemetünket, de a közvetlen környezetünk szempontjából is óriási a jelentősége. A zöldhulladék ugyanis egy kiváló tápanyagforrás, amivel mesterséges anyagok használata nélkül is táplálhatjuk földünket.

Ehhez persze fontos tisztában lenni azzal, hogy hogyan komposztáljunk, ám a jó hír, miszerint ez a folyamat nem igényel túlságosan nagy energiabefektetést. Az eljárás során a szerves anyagok elkorhadáshoz hasonló lebomlása a cél, az így kapott anyag pedig hatékonyságban bármelyik műtrágyával felveszi a versenyt. Amikor azt próbáljuk meg különböző információforrásokból kideríteni, hogyan komposztáljunk sikeresen, akkor hamar rádöbbenünk, hogy csupán pár alapvető tényezőre kell nagy hangsúlyt fektetnünk. Ezek közül kétségkívül a leglényegesebb, hogy milyen alapanyagokat használunk a folyamat során.

A tökéletes végeredmény érdekében ugyanis nagyon kell figyelnünk az arányokra. Amikor az a kérdés, hogyan komposztáljunk, akkor szem előtt kell tartanunk, miszerint a lebomlás során elvitathatatlan szerepe van a baktériumoknak, a gombáknak és a különböző férgeknek is, tudniillik az erjedés mellett szükséges a komposzt folyamatos átmozgatása, lélegeztetése is. Ez utóbbi feladatot elsősorban a giliszták és az apró állatok látják el. Ezért aztán ahhoz, hogy tudjuk, hogyan komposztáljunk, elsőként azzal kell tisztában lennünk, milyen összetevőket használhatunk és azokat milyen arányban alkalmazzuk. A legjobb, ha három adag konyhai zöldhulladékhoz egy adag száraz, azaz barna hulladékot adunk. Ez utóbbi lehet levél is, ám arra ügyeljünk, hogy a fenyőféléket és a diót mindenképpen kerüljük.